Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Ferihegy nemzetközi repülőtér (IATA: BUDICAO: LHBP) Budapest legnagyobb nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike. A repülőtérről jelentős számú nemzetközi járat indul, főleg Európa városaiba, de Ázsiába, Észak-Amerikába és a Közel-Kelet országaiba is. Neve Vecsés egyik városrészére, Ferihegyre utal.

 

 
Ferihegy 2A
 
Ferihegy a levegőből. A kép alján a Ferihegy–1

 

 

Budapest központjától 16 kilométerre délkeletre található, az Üllői úton haladva, vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg.

Közigazgatás szempontjából a XVIII. kerülethez és Vecséshez tartozik.

 

Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során Mátyásföld után Budaörs lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is.

1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el a múlt században Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh, majd Podmaniczky, végül pedig Vigyázó birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.

 

A repülőteret vegyesen polgári-katonai-sport hasznosításúnak kívánták kialakítani.

A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, észak-nyugati részére a polgárit, a dél-nyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérlet Repülőgépgyár irodái, műhelyei.

Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly (1903-1973) terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.

 

Világháború és az újjáépítés

 

A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.

1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a futópálya betonozási munkálatait is. (13R/31L)

Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották és az elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.

Az első, nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, mely ilyen járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított futópálya.

 

A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épületközeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal Ferihegyet ismét a korszerű repülőterek közé emelte. Ebben az időben készült el a 2-es kifutópálya (13L/31R), amely 3706 méter hosszú és az 1-es pályával párhuzamos. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.

Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m2 alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhelyekkel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egyidőben Ferihegy 1 szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher-, a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgépek is. Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át és 2005. szeptember 1. óta a diszkont légitársaságokat szolgálja ki. 2007. július 16-ától vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV - közvetlenül a repülőtér mellett haladó - ceglédi (100a) vonalán.

 

 
A repülőtér a kora reggeli órákban

 

Az 50-es 60-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások, a Boeingek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind, mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légiúton érkező utasok, legyenek azok hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban Ferihegyre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint és 100 városba lehet közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.

A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát, amelyet 75 évre a brit BAA International Ltd. szerzett meg rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért.

Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére.  A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruff-ot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek.

Az átalakítás célja a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így Ferihegy a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy a régió legfontosabb repülőterévé válhat.

Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat. Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég. Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja le a repülőtéri fuvarokat. Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást  és a minibusz szolgáltatást  hogy a repülőtérüzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.

Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá Ferihegy angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, immáron a Hochtief a tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének. A helyzet azt mutatja, hogy az új német tulajdonos meg is becsüli a repülőteret, hiszen hatalmas fejlesztéseket kíván létrehozni, igen gyors ütemben. Amint azt a Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik Ferihegy 1-es termináljának kapacitás bővítését, a 2A és a 2B terminál összeépítését (amely szintén kapacitás bővítést eredményez), valamint gyorsvasút, szálloda, és üzletközpont létesítése is, továbbá még új légitársaságok Ferihegyre csábítása is a tervek között szerepel.

2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság Ferihegyen. A litván vállalat Vilniusból indítja majd járatait Ferihegyre.

 

 
Ferihegy jellegzetes irányítótornya, tetején a repülőgépek földi gurulását irányító radarral. Az előtérben a KLM egyik Boeing 737-ese

 

 

Az 1-es Terminálról üzemelő légitársaságok

Air Slovakia (charter járatok: Korfu, Rodosz)

 

A 2A Terminálról üzemelő légitársaságok

 

(schengeni övezeten belüli járatok)

 

A 2B Terminálról üzemelő légitársaságok

 
Kerozinszállító tartálykocsi

 

(schengeni övezeten kívüli járatok)

 

Teherszállító légitársaságok és csomagküldő szolgálatok (az 1-es Terminálról üzemelnek) [szerkesztés]

 
Cargolux Boeing 747–400F Ferihegyen

A repülőtéren négy terminál található (1, 2A, 2B, GAT). A régi, 1-es terminál és a kis- és magángépes terminál (GAT) Kőbánya-Kispest metróvégállomástól a 93-as BKV járattal, a másik kettő a szintén onnan induló 200E busszal közelíthető meg. 2007 óta az 1-es terminál vonattal is megközelíthető. Főképp a Nyugati pályaudvarról induló vonatok állnak meg Ferihegyen (köztük több InterCity is). A megállót érintő járatok: az összes személyvonat: Budapest - Cegléd; Budapest - Szolnok; Budapest - Monor; Budapest - Miskolc, Tiszai pályaudvar - Keleti pályaudvar (kör)InterCity vonatok; Budapest - Debrecen - Nyíregyháza InterCity vonatok és gyorsvonatok; Budapest - Szeged (egyesített) InterCity/gyors vonatok; valamint a Budapest - Kiskunfélegyháza éjszakai személyvonat.

 

 

 
 
Ferihegy 1. terminál, a várócsarnok belseje

A terminálépületet 1950. május 7-én nyitották meg az utasforgalom előtt. Az 1-es terminál újjáépítéséről 2004-ben döntött a Budapest Airport. A teljes rekonstrukciót és a terminál újra üzembehelyezését a repülőtér utasforgalmának növekedése, a szigorú biztonsági előírások, illetve az EU-csatlakozás által támasztott követelmények indokolták. A munkálatok során teljesen megújultak a terminál gépészeti és elektromos rendszerei, és a csatlakozó közművezetékek is.

A terminál felújítása a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával történt, hiszen ez az építészeti modernizmus egyik legszebb magyarországi s európai szinten is kiemelkedő példája. A felújítás 2004 őszén kezdődött, s a T1 mintegy nyolchónapos munka után, 2005. szeptember 1-jén nyitotta meg újra kapuit.

Az Építőipari Nívódíj, az amerikai Oscar-díjhoz hasonlatosan szakmai díj: a szakma jutalmazza az adott év legjobb, legnagyszerűbb alkotásait. Az 1-es terminál felújítása az ipari és kereskedelmi kategóriában kapta meg a díjat.

2007-ben a terminál felújítása Europa Nostra-medálban részesült.

Az 1. Terminált közel 10 milliárd forint értékben korszerűsítették és 2005 szeptemberében nyílt meg újra az alacsony költségű (ún. low-cost) légitársaságok számára. Jelenleg az easyJet, a Germanwings, a Norwegian Air Shuttle, a Sterling European Airlines, a Jet2,a Ryanair és a Wizz Air utasait szolgálja ki.

 

 

 
 
Ferihegy 2A kilátóterasza 2008-ban

A 2A Terminált 1985-ben nyitották meg. Eredetileg kizárólag a Malév számára építették. Napjainkban azonban már ide érkeznek az Aer Lingus, az Air Malta, az Austrian Airlines, a Carpatair, a Brussels Airlines, a CSA Czech Airlines a Lufthansa és a Moldavian Airlines gépei is. 2008. március végétől a schengeni határokon belülre induló járatokat szolgálja ki. Ennek előkészületei már megkezdődtek, így az egyezmény országaiból járatokat teljesítő légitársaságok folyamatosan jelentik be átköltözésüket a 2A Terminálra.

 

 

 
 
A Ferihegy 2B terminál bejárata

A 2A bővítéseként épült, de külön terminálként tartják nyilván. 1998-ban adták át. A fennmaradó többi járat, vagyis a külföldi (és általában véve nem fapados) légitársaságok utasait szolgálja ki. A terminálok átalakítása után ez fogadja majd a Schengeni egyezményhez tartozó légitársaságok utasait. A schengeni határok bevezetése miatt 2008. március végétől a 2B terminál kizárólag a Schengeni egyezményen kívüli országokba induló járatokat szolgálja ki.

 

GAT

A kis- és magángépeket (GAT, azaz General Aviation Terminal) fogadó terminál közvetlenül az 1-es terminál mellett található. Itt a kisebb repülők parkolnak, illetve magángépek üzemeltetése történik, mind belföldi, mint külföldi viszonylatban.

 

Zajterhelés

2007-ben az új felszállási légifolyosók beüzemeltetésével Budapest sok kerületében jelentősen megnőtt a zajszennyezés. Naponta több száz, alacsonyan haladó repülőgép a sűrűn lakott területek nyugalmát zavarja. A lakossági és önkormányzati panaszokat a Ferihegyi repülőtér üzemeltetői következetesen elutasítják.

 

A repülőtér látogatása

 
Ferihegy Repülőgép Emlékpark

A repülőtéri bekötőút mellett található Ferihegyi Repülőgépemlékpark, amely március 1-jétől november 30-ig látogatható.

 

Lásd még

 

Kép:Budapest Ferihegy 2A LHBP.JPG